†Ò†Mitológiai lények†Ò†
Vámpír: már az ókorban létezett, a görög amphorákon megtalálható volt, démonalakban, mely az emberek vérét szívja az éjjel.
Később, a keresztény vallás megjelenésekor a Sátán szolgájának mondták, hosszú fogakkal, hegyes füllel, hófehér bőrrel ábrázolták. Vérre szomjazik, történelmi kortól függetlenül.
Az emberek sokáig azt hitték, csak úgy lehet egy ilyen lényt elpusztítani, ha fából faragott karóval szíven szúrjuk, a levágott fejet fokhagymával kitömjük – akkor ugyanis a vámpír lelke nem térhet vissza szellemalakban a Földre.
Később, Erdélyben élt Vlad Tepes, akire a magyarok a Dracul (Sátán) nevet ragasztották kegyetlensége miatt – szolgáit karóba húzatta, szeretőit megölette – s állítólag azt tartották róla, hogy vámpír.
Később enyhült az egyház hatalma, Bram Stoker Drakulája megjelent, a vámpír legendás alakja vesztett szerepéből, s egyre inkább a mozivászonra és a könyvek lapjaira került. A vámpír amúgy egy afrikai denevérfaj, a vérszopó denevér.
(A mitológiai lény teste tökéletes, egyedül fogain és körmén látszik, hogy nem ember. Ereje hatalmas, irreálisan gyors, és ösztönlény; retteg a kereszttől, a szenteltvíztől, az ostyától és a fénytől, valamint a Bibliai idézésektől.
Nappal inaktív.)
Succubulus: démon, és ázsiai háttere van, dzsinnek közé tartozik. Emberi alakjában tökéletes, képes bármivé átváltozni.
Látók: jósok, előfordul, hogy démonok leszármazottai,
kristálygömbből látják a jövőt, kártyákból mondja meg a sorsunkat. Állítólag tudatközösülés után képesek megmondani a visszatérő álmok jelentését.